Kutyák és macskák mérgezései, általános toxikológiai ismeretek

 A toxikológia a mérgezések kóroktanával és megelőzésével foglalkozó tudományág. Ez a tudományterület az elmúlt években rohamosan fejlődik, ugyanis egyre több kémiai anyag jelenik meg a világon és kerül be a táplálékláncba. Ezek lehetnek élelmiszer adalékanyagok, szerves és szervetlen növényvédő szerek, háztartási detergensek, stb. Ezen kívül toxikus hatásúak lehetnek a szervezetre nézve a gabonaféléken élősködő gombák által termelt toxinok is. Ugyanakkor olyan anyagok is mérgezőek lehetnek kutyáink számára, ami a hétköznapi életünk szerves része, mint például egyes szobanövények, étcsokoládé vagy a fagyálló.

Egy anyag akkor válik toxikussá, ha a fölvett mennyiség elér egy bizonyos szintet, azaz, a szinte minden anyag toxikus hatása dózisfüggő. Eklatáns példa erre a sztrichnin-nitrát. 10%-os oldatát régebben állatok exterminációjánál alkalmazták, viszont 0,1%-os oldata roboráló hatású. Másik esetben, mint a csokoládénál, a csokoládéban található antioxidánsok jótékony hatásúak lehetnek, de nagyobb mennyiségben (akár már egy tábla csokoládé!!!) halálos is lehet a kutya számára.

A toxikus anyagok károsító hatásának egyik legismertebb „mértékegysége” az LD50. Ez az érték A toxicitás mértéke az akut közepes letális dózisnak felel meg, ami annyit jelent, mint a vizsgált anyag azon dózisa, amely egyszeri kezelés után az állatok 50%-ának pusztulását okozza.

A mérgezések lehetnek szándékosak vagy nem szándékosak. Szándékos mérgezések sajnálatos módon egyre gyakrabban előfordulnak, amikor bizonyos emberek a másik kutyájának az életét kioltja kihelyezett vagy odadobott méreggel kontaminált csalétekkel, „jutalomfalattal”. A mérgezés lehet akut, egyszeri vagy szubakut, krónikus. Hosszan tartó, kis mennyiségű anyagok fölvétele esetében számíthatunk akkumulációval, vagyis a méreganyag szervezetbe történő fölhalmozódásával, és az anyag így akkor válik toxikussá, ha elér egy bizonyos mennyiségi szintet a szervezetbe. A méreganyagok a szervezetbe többféle képen bejuthatnak. Szájon át történő expozíció esetén az emésztő-szervrendszer nyálkahártyáival érintkezik először az anyag. Ilyenkor azt vagy károsítja (savak, lúgok) vagy károsító hatás nélkül fölszívódik majd a vérárammal bekerül a májhoz térő gyűjtővénába (vena portae), innen májba. Itt érzékeli a máj az idegen anyag jelenlétét, és megpróbálja eliminálni, hatástalanítani a toxikus anyagot. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az anyag átalakítás nélkül tovább halad a vérárammal és bekerül minden zsigeri szervbe, mint a szív, lép, máj, tüdő, vese, agyvelő stb. A belélegzés útján fölvett toxikus anyagok a légzőrendszer hámsejtjeivel találkozik először, majd az anyag természetétől függően bekerülhet a pulmonális keringésbe. A bőrre került toxikus anyagok a bőr felszínét károsíthatják (maróanyagok), illetve később a perifériás keringésbe jut és a környező szövetekben eloszlik.

Mi történik a szervezetbe került toxikus anyagokkal. Nyilvánvaló függ az anyag természetétől, mennyiségétől és a bekerülés módjától. Minden esetre az idegen anyag sorsa többféle lehet. Elképzelhető az, hogy az anyag biotranszformáció nélkül, változatlan formában távozik a szervezetből. Másik esetben a szervezetben biokémiai átalakításon esik át, és így az átalakított vagy lebontott formában távozik a szervezetből. Az ártalmatlanításnak ez a formája bizonyos esetekben éppen az ellenkező hatást váltják ki, amit a fagyállómérgezéskor tapasztalhatunk. A fagyálló etilén-glikol tartalmát a máj alkohol-dehidrogenáz nevű enzimje lebontja oxálsavvá, ami a vesét olyan mértékben károsítja, hogy orvosi beavatkozás hiányában heveny veseelégtelenséghez és viszonylag gyors elhulláshoz vezethet. Tehát ebben az esetben önmagában a fölvett anyag nem veszély a szervezetre nézve, viszont a biotranszformáció során keletkezett anyag toxikus az anyagcsere szempontjából. Harmadik esetben a toxikus anyag raktározódhat a szervezet különböző részeiben, szerveiben. Ilyen a plazma proteinek közül az albumin, ami megköthet egyes toxikus anyagokat. A másik a csont, ahol protein és ásványi sók megkötése és tárolása lehetséges (ólom raktározódik a csontokban kálcium helyett, akár 7-10 évig is). Hasonló kumulációs jelenségek figyelhetők meg a következő elemeknél: fluorid-csont és fog, réz-máj, arzén-szőr és csont, szelén-szaruképletek, klórozott szénhidrogének-zsírszövetek. A szervezetbe került toxikus anyagok raktározása során azok toxicitása csökkent és gyakorta idült mérgezést okoznak. Másik érdekesség figyelhető meg a kumuláció során, még pedig az, hogy időszakonként, esetenként váratlanul fellobbanó mérgezés tüneteit lehet tapasztalni, többek között ezért is veszélyes a hirtelen fogyás, ugyanis a zsírban deponálódott mérgek eláraszthatják a szervezett.

A zsírszövetek a csonthoz hasonlóan folyamatosan cserélődnek, és itt is lehetséges a raktározás, elsősorban a zsírban oldódó anyagok.

A deponálás helyszíne lehet a máj is, és leginkább itt halmozódnak fel a toxinok, mint a biotranszformáció legfőbb helyén, ugyanis a hepatociták gazdagok citoplazmatikus fehérjékben, amelyek képesek megkötni és elraktározni az idegen anyagokat. A legtöbb toxin zsíroldékony, és ezért vízben oldhatóvá kell tenni az elimináláshoz, ami komoly feladatot ró a szervezet méregtelenítő és kiválasztó rendszereire. Ennek során különböző enzimek a toxinra kapcsolódnak vagy valamilyen kémiai csoportot helyez a toxinmolekulára, majd az „oldó” enzimek még alakítják a toxint és ezt követően a vizelettel, bélsárral (ami tartalmazza az epét és a bélben kiválasztott toxint tartalmazó extrétumokat), légzéssel, tejjel, verejtékkel, valamint a nyállal távozik a szervezetből az átalakított toxinmolekula.

A mérgező anyagok különböző módon fejtik ki hatásukat az élő szervezetekre, ami nagyban hozzájárul a klinikai tünetek kialakulásához, valamint mérgezés kimeneteléhez. A toxikus anyagok egy része enzimeket, elő-anyagokat kötnek meg, másik részük enzimeket gátolnak vagy azok lebontóenzimeinek működését csökkentik, míg vannak olyan toxikus anyagok is, amelyek receptorokhoz kötődnek és így a sejtek nem tudják ellátni a rájuk bízott feladatokat.


Minden véleményre számítunk!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem ért egyet, akkor a böngészője megfelelő beállításait használva tiltsa le a cookie-k tárolását. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás